szívdobbanásod a csend morzejeleihez
hangolod, pillantásod kedves tárgyakat
simogat. alig ismeri fel arcod a jégpálya
simaságú tükör. rosszabb is lehetne Tovább →

mozdulatlan kapzsi vidék
leszázalékolt iskoláival tüntető
elégedetlenség Kockárda Tovább →

Hallgatásod egyszárnyú ablakán
áttetszik a magány aszimmetrikus
titkosírása. Búcsúzások sivár partjain
keresed a gyermekkor házát. Tovább →

Jelöltem utat és köveztem
majd jártam más nyomon
ültettem fát melyből keresztem
ácsolni én fogom Tovább →

Áldalak, Uram, mert legelhagyatottabb óráimon
jósággal töltöd be szívem, így azok szolgálatába
állhatok, akik nem írják, hanem elszenvedik a
történelmet. Tovább →

Szürkén gomolyog a hajnali köd,
hiányoddal nézek benne farkasszemet. Tovább →

Viszketni kezdtek
az ágak. A rügyeket
lombbá vakarta
a tavasz. Tovább →

lassacskán beissza tócsák csalóka egét
a föld, elporlad boldog nyarunk szöcske-
csontváza. Tovább →

A kutya sem kérdezi már,
hogy “Hol vannak a katonák?”
Betelt bombatölcsérek,
sírokban fonnyadó kéreg Tovább →

Eleinte hajnalban keltem, hogy
megnézzem, mit írtak az éjfél
után egy perccel föltett vers alá. Tovább →