“Hol vannak a katonák?”

A kutya sem kérdezi már,
hogy “Hol vannak a katonák?”
Betelt bombatölcsérek,
sírokban fonnyadó kéreg.
Nyálkásodó tenyerek,
odafagyott késnyelek…
Sorban álló lövészárkok,
Szélvirág-mezőre vártok.
Egy dülöngélő fakereszt,
a hómezőbe színt ereszt,
szétesett, és zölddé vált,
még mindig nyöszörgik a fák,
hogy “Hol vannak a katonák…”

Kategóriák: Vers.

4 hozzászólás

  1. Avatar Marci szerint:

    Azért Te megkérdezted, ha sokan megkérdetnék, egy idő után már nem kellene megkérdezni, mert nem fordulhatna elő megint, hogy eltűnnek. Nagyon mély ez a vers, szinte bele lehet fulladni, de így jó, így érthető a lényege.

  2. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Hol vannak?
    Mindenhol, Barátom, pontosabban: mindenkiben.
    Csak nem mindannyian akarunk tudni róluk…

Vélemény, hozzászólás?