a szőlőt akácos falta föl
a dűlőút beton-kérget növesztett Tovább →

JÁRKÁLÓ ABLAKOK

Az emberek járkáló ablakok.
Kívülről nézem őket.
Belülről mindegyik én vagyok. Tovább →

itt vagyunk fény
friss forrásodnál ahol
a végtelen nekünk nevel Tovább →

ecc-pecc
kiszámoltad magad
ősz lettem idebenn
igeidők káoszában
fény ropog odakinn Tovább →

„A Jóról és a Rosszról alkotott fogalmakon
túl, van egy rét. Ott találkozunk.” (Rumi)

Te kezdted, mondod. Homokot szórsz
a kör közepére, és én nevetek Tovább →

mindig akad valami
letagadni bevallani
hegeszteni vagy
fűrészelni a rácsot Tovább →

barack-íz körte-íz
Szentkirályi mizse-víz
az ember soványra elhíz
süt a Nap Anyám Kertjében Tovább →

Álmomban költő voltam.

Láttam a gyerekkoromat,
mint egy tükröt: a nap nézegette magát
benne reggelente, míg fent a dombok
árvalányhajába a szél masnit csavart. Tovább →