Kategória archívum: Vers
Zanzák
Midőn a Hídról sokkos egyének
szennyes hullámokba ugranak,
denevér száll szélkakas begyének,
s félelmet izzadnak a kőfalak. Tovább
Fal. Pont. Út.
Most végre el. Egész a falig.
Innen nincs tovább előre. Tovább
Teremtéstörténet
abszurd
a fasorban gesztenye gránátok hullanak
vaktában lődöznek a sorozatvető ágak
telitalálat éri a gyanútlan rigót még egyet
rikolt fusson akinek kedves az élete Tovább
dióverő ősz
őszi szél tombol
dióverő bot henyél Tovább
Nem így indult
a percek percek maradnak
mi sorsot tapasztunk belőlük
kiköltött életünk etetjük-itatjuk
s mikor röpképes elengedjük Tovább
csikorgások
elszórja sóhajod a város mint postás
a téves címzésű képeslapot amin a táj
magasról tesz a tájképre Tovább
Életút
Borom érleltem, és csak ócska lőre,
sütöttem kenyeret, bodag lett belőle Tovább
Tóparti töprengő
Szél macerálja a vizet,
a taraj habosan liheg, Tovább