Fal. Pont. Út.

Most végre el. Egész a falig.
Innen nincs tovább előre.
Rükverc is csak alig-alig —
már benne állsz, és nem előtte.

Vagy fordítva: te tornyosulsz ott
falként. (Sokkal rosszabb üzlet.)
Minden esély elúszott, hogy
háríts. Nincs folytatás. Kívüled.

Az összes út egy pontba tartott,
s pont ez lett az egyetlen út.
Hogy hová visz, nem tudhatod.
Hisz te viszed őt, tebenned fut.

5 hozzászólás

  1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    Bennem a vége visszhangzik a bevezető diólikőr keserű gondolatokat feloldva… elvittem a fb-ra, hadd olvassák mind többen a szívükbe. Igen, lehet, hogy fallá növelnek bennünket (akár saját magunk előtt is) az évek, visszük magunkkal szeretteinket, bennünk futnak tovább…

    1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

      Drága Mari, örülök, hogy megszólított, az FB-népszerűsítést külön is köszönöm! 🙂

  2. “pont ez lett az egyetlen út.”…
    Üdv. Barátom! 🙂

  3. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Köszönlek, Barátom!

Vélemény, hozzászólás?