Az első vers

Először megdöbbensz,
hogy mindennek
színes hátlapja van,
csak eddig szemből
láttad a valóságot.
Olyan fölfedezés ez,
melyet kár volna
titokban tartani.
Nekifogsz hát
és fecsegni kezdesz.
Rímeket keresel
és, mert azt hiszed
találtál, örömödben
a csikorgást zenének
gondolod, a betűhalmazt
versnek, pedig még nem az
és talán sosem lesz az.
Mégis gazdagabb lettél,
hiszen láttad a valóság
hátán a tetoválást,
a mindig változó ábrákat,
melyekre jó emlékezni,
de az is lehet, hogy végleg
melléd szegődnek.

Kategóriák: Vers.

2 hozzászólás

  1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    Jaj, de nagyon megszerettem ezt a versedet, drágaIstvándorom! köszönöm, hogy az alkoTÓházban is olvasható. ölellek: KedvesMarid

  2. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Soraidtól bízvást gazdagabbak leszünk mi is, Barátom.

Vélemény, hozzászólás?