Fekete az ég, mégsem látok csillagokat.
Csak a repülők irányfényei villognak,
ott fent, nagyon magasan.
Nincs köd, pára, felhő.
Búra borult a városra.
Senki nem tudja mi ez,
de nem látunk át a túlsó partra.
Áll a levegő, levél, fűszál se moccan.
Teljes a csend. Fulladunk,
pedig elmúlt a hőség.
A sötétség egyre nyomasztóbb,
súlyosabb, tömörebb.
A fény nem talál ki a nyitott ablakon.
Lámpát oltok, zavar, csak a homály
sűrűsödik tőle idebent.
Egyedül maradtam az éjszakával.
Fekete az ég, nem látok csillagokat,
a repülők irányfényei villognak,
ott fent, nagyon magasan.
Aztán már azok sem.