Nem a régi már, rég nem a régi.
Csoszog. Motyog. Vitatkozik. Válogat.
Elejti, elfelejti, rosszul fejti,
összegubancolja a szálakat Tovább →

Tovább →

Egy boldogságból szakított világ van,
összetéveszthetetlen illatában Tovább →

Teliholdkor fölerősödik
a számkivetettség légköri nyomása.
Összepréselődik a hazatérés
reménye és egy hosszúra nyúlt árnyék
maradandó graffitit fest a házak falára Tovább →

Fölszedett sínek mellett le-föl
tekerni a sorompót és tisztelegni
egy omladozó bódé előtt Tovább →

Tovább →

mondhatják róla
kurva mária apátlan
fiút szülő anya Tovább →

Tovább →

Egem hibátlan vásznát megsebezve,
határsértő arcod Tovább →

egyedül állsz a reggel repedt
ablakában. az égen némán lebeg
a ma léghajója Tovább →