senki többet

mondhatják róla
kurva mária apátlan
fiút szülő anya

jóllehet ő az álmok
felhőkarcolói között jár
ahonnét elszivárog az idő

képzelete mezején a halhatatlanság
útja kacskaringózik tíz körme alatt
elválások tövise gennyed

dúsgazdag reggelenként varázsvizet
fakaszt a kövek melléből megitatja
a világtalan virágokat látva lássanak

szeméből a végzet elsikkasztja
a távolságot csillagokat vet
kozmikus fényt arat

istenként imádja történelemmé lett
megboldogultjait ők az áldás
hatalmát hordozzák ujjukon

a szeretet szentélyében
egy freskón magára ismer
versben sír-rí alleluja

és amikor hallgat csendje
a legszentebb titok pecsétje száján
senki többet harmadszor

Kategóriák: Vers.

10 hozzászólás

  1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    “a szeretet szentélyében
    egy freskón magára ismer”

    nincs több szavam…

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Köszönöm, Tibor, én is meghatódtam szavad szegésétől. 🙂

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Drága MItykám, köszönöm, hogy rám találtál. Ölellek: Madárlány

  2. Lucskai Vincze Lucskai Vincze szerint:

    Mária! Itt is itt hagyom ujjlenyomatomat! 🙂 Szépeket Nektek ott a Tó parton! 🙂

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Köszönöm, Vincze az ujjlenyomatot 🙂 a jó kívánságot. a Tó felől óriási tomboló vihar érkezett éppen… de majd elvonul 🙂

  3. Vékony Andor Vékony Andor szerint:

    elárulom: nem mindig értem a verseidet, de itt ronda szél van 🙂

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Bizonyára nem vigasz, hogy itt is bömböl az orkán 🙂

  4. Gősi Vali Gősi Vali szerint:

    Meghatódtam, mint annyiszor… Vallom, amíg érzünk, élünk… Nem is akárhogyan… Érzőn, emberként. Ölellek.

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Drága Valikám, mondhatnám, bárcsak ne így volna… de azt mondom, aki élete végéig érző ember tud maradni, sokkal gazdagabb, még akkor is, ha gyakran fölfáj a seb, ami alatt ott van az eltemetett fájdalom. ölellek!

Vélemény, hozzászólás?