úgy él, ahogyan ír és úgy ír, ahogy él.
úgy tisztel másokat, hogy magatartását
a magának megadott tisztelet irányítja. Tovább →

A felhők széle elfutott előlem,
hát én is mindig magasabbra nőttem,
a fák, a bokrok jelzőtáblák voltak,
s én picivel a szélvésznél is gyorsabb. Tovább →

mi elől bujkálsz
kérdem

az alkony fénye siralmas Tovább →

Tovább →

Békével jöttem, verset írtam,
úgy mosolyogtam, ahogy sírtam,
adtam örömöt, adtam vágyat,
szívére szorított a bánat Tovább →

szívemben színházi gong a neved csak
nem az előadás kezdetét hanem a végét jelzi
névtelen klímák tünetét sodorja a szél Tovább →

 “mint a fecske, repülj messze földre …”

lám
tőről tőre
burjánzik
véreim közönye

Tovább →

Úgy szerettem, ahogy bírtam,
szívemet a holdra bíztam Tovább →