az odaadás kúszónövény, ami a teret
a kitartás indáival behálózza. a közös
lélegzet az ajkak mozdulatlan horizontján
elsóhajtott ima. azért, ami még hihető
a változásban. a kiábrándultság diagram-
jából kimagaslik a szemfényvesztések
oszlopa. az eszme túléli a természeti
katasztrófákat, a forgószelek kereplését.
főnevek, jelzők sejtmagját kutatja. ahol
az igazság tapintható. a tiltakozás útvonalára
egyetértést permetez az esőraszter.
körben puha falak, amikről a félelem
vakolata pereg. a testek néma himnusza
győzedelmi ének. most és mindörökké.
“főnevek, jelzők sejtmagját kutatja. ahol
az igazság tapintható”
rendületlenül, Tibor… rendületlenül.
A “kitartás Indiát” engedd kúszni, hogy az életterünk szféráját járják át minél jobban! Mi figyelünk Rád!?
“indáit ” akart az lenni, de a mobil jobban tudta ?
Köszönöm, Vincze a biztató szavakat… érzem én és köszönöm azt a figyelmet.