FANTOMÉG

törékeny a beszéd csak a némaság rácsai erősek
hiábavaló minden kísérlet a kitörésre vallatóm
a csend addig gyötör amíg ellentmondásokba
nem keveredem jogomban áll úgy tenni mintha
nem léteznék de nem áll jogomban felejteni
minden emlék felhasználható ellenem terhelő
erejű a hallgatás is nem a hiányod bánt csak
a mozdulat ég mint egy amputált végtag
fájdalma a kezemben amivel a kórházban
etettelek amikor nem tudtad tartani a kanalat
s a leves nem jutott el a szádig mert folyton
a pizsamádra és a paplanhuzatra löttyent
nem tart soká mondtad az Andaxin pár nap
alatt megszünteti a remegést mi lesz veled
álmomban idegen városokban bolyongok
érthetetlen szavakat firkálok a házak falára
elalszom felébredek egyik álomból a másikba
zuhanok a nevem bekerül óriás betűkkel
a kórházak adattárába elkóborlás suttogják
egymásnak a diagnózist fehér köpenybe
öltözött angyalok mi lesz veled mi lesz
velem a tócsák az úton leszakadt égdarabok

2015. június 4.

A kép forrása: http://www.elotrolado.net/hilo_el-charco_1378407

A kép forrása: http://www.elotrolado.net/hilo_el-charco_1378407

Kategóriák: Vers.

4 hozzászólás

  1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    “a némaság rácsai erősek” már ez mellbe vágott… nagyon erős a felütés, a leütés…

    1. Vajdics Anikó Vajdics Anikó szerint:

      Köszönöm szavaidat, kedves Mari!

  2. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Nagyon átélhető, átérezhető.

  3. Kovács József Hontalan Kovács József Hontalan szerint:

    Kedves Anikó, remek vers, remek stílus, tördelés, de ebben a közegben “addig gyötör amíg ellentmondásokba nem keveredem” ne a tagadást erősítsd: addig gyötör, amíg ellentmondásokba keveredem.
    Barátsággal: Hontalan

Vélemény, hozzászólás?