Welness

Talán csak nem jó helyen kerestelek
eddig. A múlt, mint a homok, kifolyik
az ujjaim közül, eltömíti az emlékezés
járatait, beszivárog a hiány szülte
lyukakba, hézagokba, s hiába
véllek felfedezni mindenhol,
ahová a te korodban rejtőzni
illik, félreeső zugokban,
nyikorgó
zárak, ajtók réseiben,
beesett szemgödrökben,
ráncos szájszögletekben,
az ablakodba felfutó
repedésekben,
nem talállak.
Anyák napján
az uszodában harminchat
fokos vízben ücsörgök
piros csempéken,
illatos buborékok között.
Ilyen lehet a mennyország.
Ilyen lehetett az élet benned,
amikor még nem tudtam,
hogy nélküled is létezik világ.

A kép forrása: The Guardian

Kategóriák: Vers.

2 hozzászólás

  1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    elnémultam… nemcsak azért, mert az ‘anyás’-versek mindig mélyen érintenek, hanem azért, mert egyszerűen gyönyörű a versed, Anikó. köszönöm, hogy elhoztad a TÓba.

  2. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Gyöngyszem (lett volna) az anyák napjára időzített műanyag bizsuk fészbúkos (és amatőr irodalmi portálos) kavalkádjában.

Vélemény, hozzászólás?