Végső vágás

mikor sötét lesz
úgy értem egészen sötét
felgyűrődik minden szeglet
és a magasban egymásba gubancolódnak
ücsörög a sűrű szövésű hálóban
felhúzott térdekkel
rázkódik a válla
lecsúszik róla a takaró
le a bőr le a hús és a csontok összeütődnek
megmerevíti a hátát

többé ne nevezzük szerelemnek

Kategóriák: Vers.

4 hozzászólás

  1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    drágaKŐm, ez a versed is ‘jajnagyon’…

    1. Kőhalmi Ildikó Kőhalmi Ildikó szerint:

      Köszönöm. Nálam is a kedvencek között van.

  2. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    végsőkig végsőről

    1. Kőhalmi Ildikó Kőhalmi Ildikó szerint:

      A vésőig. Ha már… 😀

Vélemény, hozzászólás?