sorra éljük a szenvedély négy évszakát
holdrészegen fénylő igenlés vagyunk
napszakok égtájai alatt tapadunk a gyönyör
pólusára ujjaid az érintés mitológiáját
regélik csókretesz az idő száján
mindennél nehezebb szerelmezés után
visszabukni a halandó létbe egymásra
éhesen neved nem kiáltom nehogy a kerítés-
drót idegszálain fönnakadjon és magával
rántson az ígéretektől mentes föld öle
csókdagályban megered a vágy füve
hajunkba szövi szálát földrengésveszélyes
terület az ágy a test kíván mindent elsöprő
érzéseket a hajnal udvarán szobrász fény faragja
szebbé arcom órákig rajta az éjszaka hőtérképe
ó én szavak fényűző tornyának önkéntes foglya
most elsikoltott szótagokba reked a hangom
kristálytiszta Tó a szemed helyettem szaval
mámoros verseket a lepedő nyög tekereg
hullámain lángoló végszó vagyok
“sorra éljük a szerelem négy évszakát” – bárhogyan is, csak ne ragadjon az ember a télbe.
Juj, ne is mondd… ezt valahogy ki kéne írni a történetből… de hát mit van mit tenni… tél is van, hogy a fene enné meg 🙂 reméljük, ha mégis, hát enyhe lesz 🙂 a tél 😀
“A szerelem… Az biza fura dolog. Virul tavasszal, nyáron, ősszel, még az első fagyok idején is. De télen, télen nem. Hová lesz vajon?”
Krúdy mondatja egyik hősével, bizonyos Sztárainéval (Rózsi).
“a hajnal udvarán szobrász fény faragja
szebbé arcom órákig rajta az éjszaka hőtérképe” – ez leterített!
Jól látta Krúdy, aztán Sztárainé szájába tette/adta 😀 de Ő már bölcsebb volt mint én… mármint Krúdy… 😀
Leterítettségedből karollak, rogyásig, Péterem!
megered(t)
🙂 köszönöm, Tibor… már itthonról olvasgatsz, vagy még tart a nyaralás? ha igen, akkor kellemesen teljen… Ölellek
Köszönöm,vasárnaptól itthonról; legközelebb augusztus első tíz napjában, két hetében unokázunk, és akkor megint lemegyünk a Balatonhoz, mert csak könnyebb ott velük, mint a flaszteron. 🙂
Akkor további jó pihenést – megszakítás után is – és várunk!
Részegítő és mámorító ez a vers. Szinte látom a holdat, amint önön fényétől ittas 🙂 És látom az elefántcsonttornyot is 🙂 A csókos képek csodásak 🙂 Mint ahogy a többi is, mind, mind… Ölellek és mp. Vacskád
Könnyű neked az ilyen csókos képeket látni, hisz mindennap bennük élsz, Vacskám 🙂 köszönöm, hogy mindig jössz, szívembe hallgatózol. ömp444444444444madarad
“mindennél nehezebb…
visszabukni a halandó létbe” – bizony, bizony. Bár olykor épp a halandóság, ami oltalma alá vesz és megkímél. Halhatatlanságban képtelen lennék elviselni a végtelenséget. (tudod, vérszerződésem van a fosztóképzőkkel)
“vérszerződésem van a fosztóképzőkkel” ez már egy verssor 🙂
vérszerződést kötök a fosztóképzőkkel – így van a könyvben.
hurrááááá! 🙂
hurrááááááá!