Nem kell, hogy az ember bevallja.
Belül mindenki egyedül van,
akár az imából kiforduló
arca; tétova –
és olyannyira gyámoltalan.
Elől a megváltás némasága,
mögöttünk a fájdalom evez.
Mosolyod kövekbe mártod –
gyönge vagy. Ajkaidra
kavicseső permetez.
Én nem érzem a létet tehernek,
csak néhány sziklát hordok vállamon.
Ha letettem, lépj ki velem majd
a fényre – balga lenne az üdvösséget
egymagam eljátszanom.
Kedves Zsolt szeretettel köszöntelek az alkoTÓházban, kívánok ihlető időket, sikereket. Érezd jól magad itt!
Kedves Mari!
Szeretettel, barátsággal és tisztelettel köszönöm. Igen, így legyen!
Én is töretlen alkotókedvet kívánok mindenkinek!
Örülök, hogy itt is olvashatlak, kedves Zsolt.
Köszönöm, Tibor!
Megtisztelő számomra és örömmel vagyok itt.
Szeretettel üdvözöllek én is!