identitás – Kirsti Palttonak

akkor sem veszítetted el
az identitásodat amikor
családfádra ráomlott
a hazai föld

akkor sem felejtetted el
gyermekkorod szép játékait
amikor egy napon hirtelen
megérezdted öregszel

új arcot sminkeltél
a tükörben magadra
és az utcán nagyapád
nótáját fütyülted

és amikor a szabadság
egyenlőség testvériség
társadalmában éltél
nem dőltél be az ámításnak

tudtad hogy a dolgozók
szabadsága annyiból állt
hogy önszántukból gyötörhették
magukat a fusizással

holott csak az aznapot akarták
túlélni és a testvériség is csupán
átverés volt mindössze kussolni
tanították vele a lenézett népet

aztán ilyen-olyan rendszerek
váltották egymást de semmi sem
változott szolgálók maradtak
a szegények és a górék gazdagok

soha nem tudtál senkit
kifosztani sem érzelmeiből
sem hitéből sem vagyonkájából
ezért nem vádoltad magad

vádoltad viszont a különféle
rendszerek vezéreit akik szegénység
és gazdagság szerint osztották fel
a közösséget elítélted a történelem-
hamisító tankönyvek az egyhangú
irodalmi folyóiratok szerkesztőit
továbbá mindazokat akik rendre
legyilkolták édesanyanyelvedet

de semmilyen körülmények között
nem tagadtad meg gyökereidet
értékrendedet hozzájuk igazítottad

Kategóriák: Vers.

2 hozzászólás

  1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Magad maradtál, drága Mari, és / de ezzel (szerencsére) nem maradtál (egészen) magadra…

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Köszönöm, Költőtárs, hogy így látsz engem…

Vélemény, hozzászólás?