Vadalmaág

Kifogy a szó belőlem,
s kifogyok a világból,
de kosarat kötöttem
egy vadalmafa ágból,

 

ám bármilyen öröm visz,
az ember visszahátrál,
ezer ima között is,
az Isten zsámolyánál,

 

hol mind kisebbre szűkül
a lélek végtelenje,
s az alma ágon rügy ül,
hogy álmát megteremje.

Kategóriák: Vers.

2 hozzászólás

  1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    A rügyek között ott ez a vers is, Barátom.

  2. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    Megtermi, Mitykám, mindig megtermi… ölellek: Madárlány

Vélemény, hozzászólás?