észrevétlen közeledik s mint kéjgyilkos
tör rám a ház mögül az alkony hurkot
akaszt a nyakamba szétkeni rajtam a nap
színeit távolabb tolja a hegyeket súlytalan
kövekként hullnak a tóba a nappali hangok
a harangszó a vonatzörgés a gyerekzsivaj
tiszavirágtáncot jár köröttük a vízfodor
az árnyékok szétcsúsznak kiszalad belőlük
a világ mint az alakpárkányon felejtett
virágból az élet a királynők korán halnak
csak a tükrök élik túl a hervadást a padló
alatt már mocorognak a fényérzékeny bűnök
hamvad a figyelem a csalódás paraméterei
előre kiszámíthatók ha nem alszom de
behunyom a szemem jobban látlak tovább
kering a föld a nap körül kezedet keresem
sebeid térképén eligazodni kérlek segíts