Tarts egyensúlyt a penge élén,
másként esélytelen leszel.
Részes vagy benne, panaszod blöff.
Aki belegányolt,
nem hivatkozhat többé jótállásra.
Pontosan tudod,
önmagadon ejtesz csorbát,
ám még sincs merszed kimaradni a sorból.
Hiába igaz, hogy másként nem lehet,
kifogásnak is harmatos,
mentségnek pedig egyenesen csapda,
amelyből sosem fogsz kikeveredni.
A helyesen dekódolt áteredő
valóságába helyezkedve juthatsz mértékhez,
hogy kizárj mértéken túli pólusokat:
a tetten értség abszurd tagadását
és a tévképzetet, hogy kiküszöbölhető
nembéliséged immanens fogyatéka.
Nincs értelmes lázadás,
amikor épp a mindenség próbálkozik puccsal.
„Reddite ergo, quae sunt…” —
maradj a penge élén!