szimbólumokban – Mircea Dinescunak

álmaid szegletébe húzódom szimbólumokban
szólok hogy elkerüljem az egyensúlyvesztés
szövődményeit a gondok a gyűlölet a képmutatás
beszédét és segítsek meglágyítani a holnapok
arcvonását megfürdöm szavaid tiszta tavában
kiengesztelem a váratlanul lecsapó viharokat
amiktől összerezzennek a jámbor virágok és a
felhőlepedőkről lepotyog őseink monogramja

most szorongás diktál a tájnak verseket az ínségben
nevelt rózsák tövist növesztenek a tisztesség rétjén
oktalan állatok legelnek és a remény imakönyvét
sötétség lapozza át a tétlenség gyászában melléd
térdelek veled imádkozom össze kell fognunk mert
az áruló csókra készen áll és közeleg az idő amikor
sok csákányra lesz szükségünk hogy ki tudjuk
szabadítani egymást a bizonytalanság falai mögül

Kategóriák: Vers.

8 hozzászólás

  1. Nemeti Vas Katalin Nemeti Vas Katalin szerint:

    viszek egy csákányt 🙂
    Csodálatos képek 🙂 Elképesztő megszemélyesítések. Mindegyik csillagos ötös 🙂
    “most szorongás diktál a tájnak verseket az ínségben
    nevelt rózsák tövist növesztenek a tisztesség rétjén”
    Ölellek és mp. Vacskád

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Én már időben gondoskodtam róla… csak kölcsönadtam 😀 de itt az ideje, hogy visszakérjem… ömp4444444444444madarad

  2. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Lejegyezted
    (verset az ínségben).

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      így hozta a ma hajnal… mintha diktálta volna valaki a szavakat… de ezt Te is nagyon jól ismered 🙂

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Köszönöm fellelkesült szavad, Anikó… de csodának én azt mondhatnám: csoda, hogy élünk 🙂

  3. Lefogom forgatni… Akarom mondni fordítani. 🙂

Vélemény, hozzászólás?