(S)ÓHAJ

 

Vándor, ki az emlékek
rengetegét járod, a szerelem
emlékoszlopai mellett elhaladván,
ne restelld hegekkel benőtt
testükön kibetűzni a hencegő
feliratot: „VARÁZSLAT”!

Helyezd el lábuknál a szánalom
néma szóvirágait, ingedet vesd
a feledés tisztítótűzébe,
aztán futás!

A visszaút reménytelen.
Hátha mégis ránk találsz…

2014. március 20.

Kategóriák: Vers.

2 hozzászólás

  1. Bátai Tibor szerint:

    “A visszaút reménytelen.”

    Van, hogy a reménytelenség is (vagy ÉPPEN AZ) — reményteli.

  2. Pethes Mária szerint:

    Érdekes, nekem is ez a “visszaút reménytelen” lüktet a szívemben… meg a”szánalom néma szóvirágai”… hűűű, de ismerem ezt!

Vélemény, hozzászólás?