Salvador-Dalí-máz

ó
ezen a négyzetrácsos
óriási lapáton
párzó kések a szeretők
sikolyokra hasad a hajnal

ó
Asszony
elcsábítottalak
hogy beleforgass magamba
Salvador-Dalí-mázba forgass

ó
isteni NŐ
engemmé tettél

hallod
?
ahol Bokor
takarja Isten arcát
pipiskedve jönnek
a légylábú elefántok

ne félj
gyere
meztelenségünk
karistolja össze
az álszent halászfalut
gyere
fussunk le a partra

vadul pancsolok
nézd ijedtükben
vitorlát bontanak
a hajóvirágok

sellővé csobognálak
de ide is követtek
a légylábú elefántok
s most
irdatlan testüket
egyensúlyozzák
az Igen és Nem
közé feszített horizonton

ó
Gala
nézlek
lassan rám szárad
a Salvador-Dalí-máz
visszahajtogatott szárnyaim
kibontom
a tengeren tükröződik
emelkedésem képe

ó
Gala
nézlek
hajlékony mosolyod
libikókázik
Voltaire vigyorával

Salvador-Dalí-máz
(és billen)
Salvador-Dalí-máz

Kategóriák: Vers.

Egy hozzászólás

  1. Bátai Tibor szerint:

    Nagyszerűen kikeverted, Barátom.

    És: lehet e többet, szebbet mondani egy Nőről, mint hogy magunkká tett?

Vélemény, hozzászólás?