PAPÍRHAJÓ

zenére ébred benned a világ
Brahms magyar táncát fütyüli a szél
megáldod az évszakokat jössz-mész
akár a tavaszi lenge fény az ég azúrkék
selyemsálát lobogtatod

végigjárod a nyár lármás piacát
boldogok az őszi lombok tudják
te aggódsz zuhanó leveleikért
télen hópelyhekkel keringőzöl
mindenben új csodát remélsz

mint evező nélkül maradt
csónakot az élet hulláma
ide-oda lökdös de sorsod
bátran viseled magasba törsz
mint égbe nyúló nyárfák

könyvek bástyái között büszke sasból
szelíd galambbá változtat az idő
de mérhetetlen szomorúság tölt el
amikor távolodni látod álmod
folyóján a papírhajó-szabadságot

Kategóriák: Vers.

2 hozzászólás

  1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Talán kihajózhatunk vele mi is álmainkban, drága Mari…
    Kívánom, teljesüljenek reményeid.

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Köszönöm, Tibor a figyelmed, váró szavaidat.

Vélemény, hozzászólás?