Istenhozzád

Kiköltöztél imáim közül. Tétlenül
néztem, ahogy minden törvényemnek
ellentmondva, makacsul cipeled
elvesztegetett éveim, az egyszervolt
szerelem megkérgesedett harmóniáit,
becéző szavaink megsavanyodott mustját,
és néhány dalt, amit soha többé
nem engedhetünk szabadon.
Eldobálhattad volna mind.
De szükséged volt rájuk, hogy ne üres
kézzel térj be tévedéseim panoptikumába,
ahol rád csukódott a vastag tölgykapu.
Nem én, a csend fogadott magába,
amire mindig is vágytál.

Kategóriák: Vers.

4 hozzászólás

  1. Nemeti Vas Katalin Nemeti Vas Katalin szerint:

    Ez gyönyörű 🙂

  2. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    Örülök, hogy elhoztad a TÓba, Nórink… köszönöm, hogy itt ringathatják a hullámok.
    Ölellek: Marid

  3. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Minden szó a helyén van benne.

  4. Kőhalmi Ildikó Kőhalmi Ildikó szerint:

    Jó, hogy itt van. Hogy van.

Vélemény, hozzászólás?