Fonódoló

Hozzád szelídüljek,
hozzád haraguljak?
Ujjam eszelősen
érinti az ujjad.

Szíved idelátszik,
szívem odalátszik,
szemed a szememmel
sose bújócskázik.

Egy életünk kettő
sorsnak elegendő,
kezünket cseréli
Veronika-kendő.

Semmitől se félek,
ha elhagy a lélek,
hiszen a tiéddel
így is, úgyis élek.

Kategóriák: Vers.

4 hozzászólás

  1. Kovacs Jozsef Hontalan Kovacs Jozsef Hontalan szerint:

    Hatalmas Mihály Barátom! Gyönyörűek a verseid, így egyszerűen. Szeretem és csodálom házasságod, szerelmed és a hétköznapi lét szerszámainak halhatatlanná tételét. Barátsággal figyellek Mohácsról: Hontalan

  2. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Megaklassz itt is, Barátom.

    1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

      Hát, ezt elkevertem a Mondolódóval…

      Helyesbítés:

      “hiszen a tiéddel
      így is, úgyis”

      Megkapó, Barátom.

  3. “hiszen a tiéddel
    így is, úgyis élek.”
    Üdv. Barátom! 🙂

Vélemény, hozzászólás?