FEBRUÁR

nyugaton az alkony galériája. az örökké
utánzatát tükrözi a kék óra. sziluettjében
hallgat a város. borostyánok levelén ólom-
súlyú esőcsepp világít. feltűnik és elillan

egy arc látomása. a messzeségben hátukat
púposítják a hegyek, hogy eggyé váljanak
a mennyországgal. aztán kelet felől kiválik
a horizontból a türelmetlenség. a Tó vízét

egy madár súlytalan röpte karcolja, beleolvad
a világ elmosódó grafikájába. hétfőn hajnalban
feltámad a búcsúzás szava. az ölelkezők

vállára csillagpor szitál. halhatatlanok nevét
sorolja az ég. tapintható a többesszám első
személyben fogalmazott szavak távolsága.

*

ez a kor a tanított tudatlanságé. a tehetség
lebecsülésével biztosítja a középszerűek
uralmát. ki tudja, hogyan váltja magát valóra
a várakozás. az élet így is úgy is visszatér

önmagába, hiába lő légvédelmi ágyúval
az ostobaság a gyermekkor papírrepülőgépére,
vállaljuk a kockázatot, hogy meg kell tanulnunk
sírni, pedig nagy hőstett a gyengéd viselkedés.

kell valami, ami mindennél fontosabb, amiért
élni képes a szülőföld felé tapogatózó ember,
mert a biztos talaj a nehézkedési törvény

ellenére ingatag. az örökös panaszkodás nem
hozza közelebb a vágyak teljesülését. csak azok
szólhatnak a keservekről, akik ismerik a boldogságot.

*

ibolyák könnyében mosdatják tisztára bánatukat
a fák. egy szív alakú vérfoltot gyászol az erdő.
senki sem emlékszik a vadász nevére, de az őz
testének rándulását egyetlen fűszál sem felejti

el. a látás mágneses terében ma siratódal a fény.
vadkankalinok állják körül a corpus delictit, most
találkoznak először az elmúlással. a kövekben
felnagyítódik a szabadság, minden részlete látható.

öröknek lenni nem azt jelenti, hogy bekerülsz
egy szótárba, pláne, ha a meg nem történteket
elhallgatod. ott van számodra az elérhetetlen.

beszélj arról! égessen a sóvárgás sebtől
sebig! és hagyd, hogy fájjon, amíg
álcájából felfedi magát a megfelelő szó.

Kategóriák: Vers.

4 hozzászólás

  1. Gősi Vali Gősi Vali szerint:

    “ez a kor a tanított tudatlanságé. a tehetség
    lebecsülésével biztosítja a középszerűek
    uralmát. ki tudja, hogyan váltja magát valóra
    a várakozás. az élet így is úgy is visszatér” – szeretettel jártam nálad, drága Mari.

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Köszönöm, drága Valikám, hogy ezek a sorok a szívedben otthonra leltek. ölellek

  2. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    “ott van számodra az elérhetetlen.
    beszélj arról!”

    Arról szól minden sorod, drága Mari.

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Köszönöm, drága Költőtárs a megerősítést. Éppen most kérdezte tőlem valaki a megosztásom alatt, hogy mitől lesz valaki örök… nem tudtam mással válaszolni, mint az általam írt sorral. “ott van számodra az elérhetetlen, beszélj, arról”

Vélemény, hozzászólás?