Egy a kettőben, kettő az egyben

Belé vetítem magam. Befogad, majd
a finomra hangolt psziché a saját
arcával sugároz vissza — engem. A
könnyednek induló mentális játszma
a kölcsönösségtől észrevétlenül
és magától értetődően válik
abbahagyhatatlanná. Tükrözések
és azonosulások oda-vissza
pattogó pingponglabdái bombázzák
az én-határokat, amíg egészen
egymásra nem nyílnak. Egy a kettőben
és kettő az egyben. Teljes szimbiózis.

2 hozzászólás

  1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Drága Mari, nem akartam már a címben lelőni a poént. 🙂

    Köszönöm jelzésedet!

Vélemény, hozzászólás?