az elmúlás visszhangjai 3.

a legszebb tavaszok Anyám szembogarán
nyíltak. ha a koraszülött napfény kiélezte
egy madár röptének ívét, tekintetébe
pólyálta, nehogy védencét megsebezze.

igazságot szolgáltatott az elhullott magnak,
és hangját virágcsecsemőknek kölcsönözte.
talpig magyar népdalban állt a kert. nevet
adott a földnek, hogy a ténfergő felhők

hazára leljenek. a harangszó száműzetését
érvénytelenítette. és amikor reggel
a pucér utcalámpa nem vette körül

szerelmes fénnyel a szemérmes nyírfát,
parfümös zefírt küldött hozzá, hogy
édesbús hallgatóval vidítsa fel.

 

beszövi a kert sérüléseit a fű, vérfoltot ejtenek
a földön a rózsák, anyám ruháját naplopó felhők
ráncolják. felhasad a kockázat sebe, a jövőt –
amiben nem voltam soha jelen – türelmetlen

veszteségek nyelik. csak a verssoraimtól transzba
esett Tó tombol, és a bábjátékos éjszaka zsinóron
rángatja emlékeimet. ideges csillagképek a holdat
szagolgatják, az áttetsző horizont fölött elmosódik

a madarak röptének íve, ahogyan a krétával rajzolt
határokon át a hazaérkezés gyönyörűsége. a bánat
mindig örökzöldben virít, levelét mennydörgések

csipkézik. arcomban feltűnnek virággal befuttatott
erkélyek, de sóhajom ultrahangjában elenyésznek.
hálót fon a várakozás, a beteljesülést csapdába ejti.

Kategóriák: Vers.

6 hozzászólás

  1. Kőhalmi Ildikó szerint:

    “a bábjátékos éjszaka zsinóron
    rángatja emlékeimet” – ej, azok az éjszakák…

    1. Pethes Mária szerint:

      szép az élet, tenéked magyarázzam? 😀 ahogy arra sincs szükség, hogy elmondjam, ezzel a Marionettjátékos-életkorszakomra utalok… mert, hogy Pélikének mindenütt ott kell lennie 🙂

  2. Bátai Tibor szerint:

    Mint egy színuszgörbe.
    A felívelő hullám és a mélybe olvadás fokozhatatlan fokozatai.

    1. Pethes Mária szerint:

      Köszönöm, Tibor a szívhez szóló szókat 🙂

  3. Nemeti Vas Katalin szerint:

    Nincs is szavam. Valamennyit leírtad. Elképesztő ez a vers… Mint egy ezerszirmú lótusz… csak ad és ad, aztán kezdi elölről, újból ad és ad… Csodás 🙂

    1. Pethes Mária szerint:

      Az a madár, aminek röptének ívét Anyám gyógyítgatta, most fölöttem jár, dalol… az üzenetek vele jönnek… s keringenek a napszakok alatt… ömp4444444444444444madarad

Vélemény, hozzászólás?