Apokalipszis

felvenni az alkalmazkodás ritmusát, megérni benne mint
zamatát rejtő gyümölcs, szétolvadni valaki szájában. egy
galambszárny árnyéka a szív fölött. az áttörhetetlen látszat
összemos minden határt éjjel és nappal között.

mínuszba süllyedő remény-higanyszál. a virradat súlytalan-
ságában tapogatózó fény. idegesen szimatoló huzat.
csalóka alakzatok. a tétek tétje balra vagy jobbra. íztelen
és anyagtalan. krétarajzvilág. elmossák nagy esők.

eltűnünk, s velünk a versek sortüze, a vándorlás vas íze,
a határtalanságba vetett hit, pünkösdirózsák parfümfelhője,
a közönnyel feldúlt légkör, a megközelíthetetlen messzeségek,

a mindig máshová, a bizalom erőtere, a többesszám első
személy, a sírás világnyelve, a szénmonoxiddá sűrűsödő
magány, rejtekhelyek, ahova a szerelmet csempésztük.


marad a belélegezhető halálos adag ólom, a félelem
folyékony hidrogénje, a tétovázás sárgaláza, a titkos
kertekben ásóval kifordított kisállatok csontváza,
emlékek elnyűhetetlen műanyaghálója, dátumnélküliség,

halott fecskék farkával elmetszett káprázat, valahonnan
gránátalmafolt. akár a vér. őrület és némaság egyvelege,
a megszokás kényelme, az elhidegülés egyhangúsága,
a fölöslegesség kényszeres mozdulatai, az árvaság kezelhetetlen

szövődményei, szeretetrezisztencia, kiszámíthatatlan
lélektömegindex, civilizálódó betegségek, a viselkedés
barbarizmusa. a hanyatlás monotonitása, a kínból kínba

költözés keserűsége, a tét léte. radioaktív elemek vegyjele,
és mindaz, ami alattomosan fejlődik a sejtekben.
rozsdás radarberendezések. a semmi visszhangja.

Kategóriák: Vers.

14 hozzászólás

  1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Marad.
    A hanyatlás monotonitása.
    Kemény szöveg.

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Elképzelésem sincs, honnan vetődtek szívemből partra ezek a verssorok… köszönöm, hogy figyelemmel voltál gondolataimra.

  2. Avatar Mityka szerint:

    Hirtelen ez jutott eszembe:

    “De virrasztván a számkivettetésben,
    mert nem alhatom akkor éjszaka,
    hányódom én, mint ezer levelével,
    és szólok én, mint éjidőn a fa:

    Ismeritek az évek vonulását,
    az évekét a gyűrött földeken?
    És értitek a mulandóság ráncát,
    ismeritek törődött kézfejem?
    És tudjátok nevét az árvaságnak?
    És tudjátok, miféle fájdalom
    tapossa itt az örökös sötétet
    hasadt patákon, hártyás lábakon?
    Az éjszakát, a hideget, a gödröt,
    a rézsut forduló fegyencfejet,
    ismeritek a dermedt vályukat,
    a mélyvilági kínt ismeritek? “

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Jaj, Mitykám… még a szavam is elakad ettől az eszedbe jutástól. az Ő szavaival felelek:

      “Éles kövek közt árnyékom csörömpöl.
      Fáradt vagyok. Kimeredek a földből.”

      Ölellek: Madárlány

  3. Nemeti Vas Katalin Nemeti Vas Katalin szerint:

    Micsoda hatás… Istenem, de mély… a képeid mindent beborítanak… s azt hiszem ebben a versben, akárcsak a hozzászólásokban ideidézett társában napokig, vagy inkább hetekig bolyongani lehet… Ölellek és mp. Vacskád

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Megtiszteltetés volt számomra, hogy Mitykának Pilinszky jutott erről a versemről eszébe, drága Vacskám… olyannyira, hogy szinte szavamat szegte vele. Az Ő versében valóban hetekig lehet időzni, én akárhányszor olvasom, mindig felfedezek benne egy újabb sort… persze, eszembe sem jutott, miközben ezt a verset írtam, s látható is, hogy nem 🙂 de ilyesmire gondolhatott József Attila, amikor azt mondta, hogy versnek kell írassék, nehogy “meggörbüljön a világ tengelye”… összeérnek a gondolatok, hiszen én is arra törekszem, mint nagy Költő Elődeink, a humanizmus, az értékek megőrzése, megbecsülése vezet engem is… még akkor is, ha a lábnyomuk nem kicsit nagy rám 🙂 ölellek: Maradad

      1. Nemeti Vas Katalin Nemeti Vas Katalin szerint:

        Mindig csodáltam azt az alázatot, amivel a művészet, a költészet, a nagy elődök iránt viseltetsz! Tanítani kellene, már ha lehetne… De azt hiszem már az is elképesztően sokat ad a világnak, hogy vagy, hogy ilyen vagy, s hogy magadat, az érzéseidet, a gondolataidat így tudod átadni. Azt bizton, saját tapasztalatomra támaszkodva – is – állíthatom, hogy aki soraidban időzik gazdagodik, persze, ha értő szemmel, érző lélekkel barangol 🙂

        1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

          Elfogult vagy velem, Vacskám 🙂 de azért szívből köszönöm minden szavad. Ölellek és ömp4444444444madarad

  4. Kőhalmi Ildikó Kőhalmi Ildikó szerint:

    Itt is elmondom, az utóbbi idők legjobb verse ez!

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      akkor ezek szerint jót tesz nekem a buszozás 😀 köszönöm, KŐm

      1. Kőhalmi Ildikó Kőhalmi Ildikó szerint:

        A jó hosszú buszozás…

  5. Avatar Mirage szerint:

    nagyon-(n)agyon tetszik. “krétarajzvilág. elmossák nagy esők.”
    ölellek:
    énisénis

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Köszönöm, hogy szenteltél időt gondolataimra… zuhatagszerűen jöttek/jönnek… valami furcsa dimenzióba kerültem… mintha kívülről látnám ezt a krétarajzvilágot. ölellek
      énisénis

Vélemény, hozzászólás?