ANYÁM MOST KESERŰ

Anyám most keserű.
Nehezedik rá árva szeretet,
fekete csöndje tegnapi szavaknak.
Kezével fölvert álmot simogat,
nézése hallgat, mozdulatait
a süveghegyű nappalok befödték.

Én gyerekmagam hószínű óriását
idézem fényre,
vezesse most anyámat,
mert kötéllé vastagodtak a szálak,
és lépések nem koppannak,
és nincsen hír az elmaradt utakról.

Anyám most keserű.
Míg küszöbre vert meleget keres,
egykori fényes hajára zuhog
imák és káromlások fehér ütése.

 

Kategóriák: Vers.

2 hozzászólás

  1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    Ez gyönyörű, Mitykám!
    megkönnyeztem.
    Köszönöm, Madárlány

  2. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Itt is, most is mélyen megérintettek soraid, Barátom.

Vélemény, hozzászólás?