Angyal

szárnyad felemelt
és messze vitt tőlem
elérhetetlen vagy
akár az árnyak
követlek macskalépteimmel
a földön
szusszanásnyi időt adva
a halálnak

 

tátott szájjal néz utánad
elvörösödik
a tulipánok arca
ki ez a finom
simogató szellő
aki a tavasz édes dalát
túldúdolja

 

lépteid nyomát
őrzik a kövek
szavaid
szívem falára
vésődött rajzok
ősidőktől
velem vagy
a kezdetig
mikor
egymás szeméből
a csodát kiolvassuk

 

álmomban
nálam jártál
mosollyal ébredtem
neked táncikálnak
a reggeli fények
szomorú lelkem
felengedett egy percre
átadva magát
a végtelenségnek

 

Kategóriák: Vers.

3 hozzászólás

  1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Őrzik.
    Te őrzöd.
    (És ő — téged.)

  2. Vajdics Anikó Vajdics Anikó szerint:

    Fincsi. Bontogatom, mint a bonbonszemeket.

  3. Kőhalmi Ildikó Kőhalmi Ildikó szerint:

    Ha lassan is, de tisztul és simul. Kifelé az őrületből. Néha nem, de vannak kegyes pillanatok.

Vélemény, hozzászólás?