A másikét is mondjuk


 
 
                               1

Tudtam: a szeplőket ott, az orr tövében.
A furcsálkodva fürkésző tekintetet.
A nevetőráncok nélküli félmosolyt.
A csaknem nyílt várakozást – lássuk, mire
megy most? –, s tudtam (akkor még) a szeme színét
is, a visszavonulás pillanatában.
Tudtam, hiába próbáltam megtörténni.
Az okát viszont csak most tudom — nem voltam
eléggé kíváncsi a történetére.
 
 
                               2

Nyilván eszembe sem jutott, hogy létezhet
másik történet is. Hiszen akkor és ott
pont azok a szeplők történtek meg velem
az orra tövében, a nevetőráncok
nélküli félmosoly, a zavarba ejtő,
csaknem nyílt várakozás, a szeme színe
a visszavonulás pillanatában, meg
az, hogy nem voltam képes megtörténni.
 
 
                               3

Nem csupán idő, de távolság is kellett
hozzá, hogy aztán beszélni tudjak neki
a saját történetemről, ezzel egyben
– ha csak áttételesen is – rákérdezve
végre az övére. Nem ért meglepetés-
ként a leveleimre érkezett válasz.
Végleg lekéstem róla, hogy megtörténjen.
 
 
                               4

Egyikünk sem sejthette, hogy megtörténtünk
mégis, egymásnak is. Úgy váltunk szót róla,
mint akik évtizedekig készültek rá,
s meg sem lepődünk rajta, hogy közben a másik
történetét is mondjuk. És még mindig csak
ismerkedünk magunkkal. Történetünkkel,
amely még tart. Mióta bizonyossá
vált, jóformán másról se tudok beszélni.

 

11 hozzászólás

  1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    Nagyon tetszik, ezért elvittem a fb-ra is, hadd olvassák mind többen.

    1. Lucskai Vincze Lucskai Vincze szerint:

      Szép jó reggelt Nektek! Valóban megérdemli a nagyobb publicitást!

      1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

        Kedves Vincze, köszönöm a jó szót!

        Boldog névnapot kívánok, ha ma tartod!

        1. Lucskai Vincze Lucskai Vincze szerint:

          cz-vel vagy cz nélkül, de ma tartom 🙂 Köszönöm szépen, hogy gondoltál rám 🙂

    2. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

      Drága Mari, köszönöm a “népszerűsítést” — is. 🙂

  2. Vajdics Anikó Vajdics Anikó szerint:

    Megtörtént velem ez a versed is, Tibor.
    Száz közül felismerném, hogy te írtad. Anikó

    1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

      Örülök, hogy így érzerd, Anikó. 🙂
      Köszönöm az olvasást és a visszajelzést!

  3. Gősi Vali Gősi Vali szerint:

    Szeretettel…
    “Egyikünk sem sejthette, hogy megtörténtünk
    mégis, egymásnak is.” Ez nagyon kedves, szép, tiszta hangú és megható. 🙂

    1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

      Köszönöm soraidat, kedves Vali; örülök, hogy célba jutottak soraim. 🙂

  4. Egymás történetét meséljük, igaz összetartozás!
    Üdv. Barátom!

  5. Kovács József Hontalan Kovács József Hontalan szerint:

    a másikét mondjuk… pedig már ideje volna a magunkét mondani. én már rájöttem, hogy akkor jó komfortérzetem, ha így teszek.
    Barátsággal: Hontalan

Vélemény, hozzászólás?