ugyanabban a városban éltünk
a városban ahol minden megtörtént már Tovább
Jutalmunk lesz ott is
BULIMIA
„Zombivá válás közben megváltozik a tekintet.” (Wikipédia)
A rokonok, mint a zombik, ki vannak
éhezve minden szóra, minden mozdulatra,
amit a bonbon mellé ajándékba kapnak. Tovább
Egy agyaggalamb hallucinációja
Zenekar 2. regény – részlet
8. fejezet
„Érted meggyógyulok!”
Másnap hajnalban amikor kinyitottam a szemem, forgott velem a szoba. Amint megmozdítottam a fejem, erős hányinger fogott el. Szólni akartam Ákosnak, segítsen felkelni, de nem tudtam. Furcsa, artikulátlan hang jött ki a torkomon. Tovább
HOZZÁ
Valamit horgolok. Érzem a kezemben
a gyarapodó anyagot, puha és könnyű,
mégis súlya van Tovább
A sokoldalú szekrény
Pirkadt. A nagy fehér kutyák úgy hallgattak, mint a távoli hegytető még el nem olvadt hósapkája. Ion és Florin a deszkafélékkel bekerített, rögtönzött gyűjtő előtt fejt. Tovább
ZÁRÓJELBEN (két változat)
A valóságunk attól még valóság marad,
hogy közbevetésszerűen bukkansz fel
benne Tovább
MAROKKÓ
Azt lenne jó eltanulni, azt az alig észrevehető félmosolyt,
amelynek kíséretében az „El secreto de sus ojos” című film
főszereplője a TEMO szó közepére biggyeszti az A betűt. Tovább
Gondolathullámmal
Elhagytuk a templomot, befordulunk a Kicsi utcába. Hátranézek, megrökönyödöm, az utca jön utánunk és minden lépésre rövidült. Tovább