Viszketni kezdtek
az ágak. A rügyeket
lombbá vakarta
a tavasz. Vasárnap volt.
Elmosolyodott a szél.
*
Szirom minták. A
kert köténye illatos.
Apró gyöngyszemek.
Rügy-kláris. Táncparkett-rét.
Szélzenekar és fűtánc.
*
Rügy-ablakokon
a fák kiszellőztetik
a telet. Méh döng.
Most ő a postás: viszi
a pollenleveleket.
Viszketős–mosolygós–illatos.
Hallom azt méhet, Barátom. 🙂
“A kert köténye illatos”… érzem, drágaIstvándorom… hallom a méhikét, látom a “táncparkett-rét”-et. Szelíd tavaszt hoztál szívembe. Egészen feldobódtam versedtől 🙂 Ölellek: KedvesMarid
KedvesMarim és Tibor Barátom! Ugye jó így, EGYÜTT hallgatni a tavasz döngicsélését 🙂