Hűtlenségem ne feledd

tempete_neige

és elhagytam a cementlapokat
el a bomló partot
és utoljára még
lefektettem a kúszó árnyakat
a kísértő hét-fák alatt
       létem jelet mart ott
mert megkeseredett már ez a folyó
       és meg a város
keseredtek tovább bennem
hiába is terelgettem a sodró tajtékokat
foszlottak habjain a parti tornyok
       és elnyelték a harangszót

       megszólhattok hát ha akartok

szurdokban vergődik tehetetlen
és ragadja magával
hegyek sikolyát
görgeti utánam rendre
       nyomaim követve
s ha kavicsai utolérnek
a csikorgó hírnökök kegyetlenek
       morzsolják a gyarló szívet
       az enyémet
és partra vetik a szót
a harangszót
       félreverten
hát
hűtlenségem ne feledd

2008.04.02.

Kategóriák: Vers.

6 hozzászólás

  1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    Kedves Vincze, hatalmas versedet megosztottam, hadd szóljon minél több szívben az a félrevert harang! Aztán majd jövök, ha leülepedtek bennem az érzések.

  2. Lucskai Vincze Lucskai Vincze szerint:

    Kedves Mária! Köszönöm szépen a megosztást! 😀

  3. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    A hűtlenség hűsége és a hűség hűtlensége —
    egy magasfeszültségtől szikrázó VERSben.

    1. Lucskai Vincze Lucskai Vincze szerint:

      Tibor! Baráti üdvözletem 😀

  4. Vajdics Anikó Vajdics Anikó szerint:

    Hú! Ez nagyon ütős!

    1. Lucskai Vincze Lucskai Vincze szerint:

      Kedves Anikó, köszönöm szépen a látogatásodat!

Vélemény, hozzászólás?