Álarcaid [reggeli rutin – gyakorlatok]

                           1.
Magára árvul magadra ébredésed
lóg a széken átizzadt ujjasod
életre dörgölöd fénytelen szemeid
bekötöd kardod fölsebzett markolatát
csillagokkal varrod ki palástod
horpadt koronádat egyengeted térdeden.

                           2.
Magára árvult szemed mögé bújva
felöltöd végre öntudatod ujjasát
(rubinló seb két kézelőd)
kifényesíted szíved s koronádat
hónod alá kapod a vérted
görbe kardodat egyengeted térdeden.

                           3.
Belebújsz sebekkel kivarrott ujjasodba
magára árvult szempár két kézelőd
fölhúzod a nárcizmus glaszékesztyűit
hanyagul fejedbe csapod koronádat
kiegyenesíted a szívedbe görbült kardot
és fölébreszted megszokott álarcaid.

2 hozzászólás

  1. Gősi Vali Gősi Vali szerint:

    Tóth Árpádtól – számomra egyik legkedvesebb versének hangulatát idézték soraid, Tibor. A vers címe: Álarcosan

    https://www.eternus.hu/vers/1340

    1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

      Köszönöm itt is a megtisztelő analógiát, kedves Vali.

Vélemény, hozzászólás?