(Szolmizáció II.)

Amint az első hangot megformálta Isten,
fizikai valóját – mint csontra húst – ráöntötte az Anyag.
Dalos madár hangszálain szállt legott a Csoda.
Imbolygó családi ékkövekké hangolta Bolygóit az Úr –
ekkorra megkapta karmesteri pálcáját a Nap.
Kéklő pettyet cseppentett a Tejút sodrába az azúr –
kottakabátról a gomb: hűvös Csillagok hullanak.

*

Megjegyzés a vershez:

A zene és a teremtés alapjai a szolmizációs hangok nevének
konkrét jelentése alapján, saját interpretációban
(Dominus, rerum, miraculum, familias platenarium, solis, lactea via, siderae).