Ujjszonáta

Ahogy mutató, s hüvelykujjad
az enyéimmel összeér,
finom selymükkel összebújnak,
begyükbe föltolul a vér.

Szétszabadultunk. Visszaszöktem.
A négy ujj titka izgatott,
és hallottam az árva csöndben
két dobbanásnyi dallamot.

A mester intett. Mosolyogtál.
És zúgott, zengett a zene –
semmit se szóltam, te sem szóltál,
csak szálltunk fölfelé vele.

Kategóriák: Vers.

3 hozzászólás

  1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Idáig zúg(ott), zeng(ett), tanúsíthatom, Barátom.

  2. “És zúgott, zengett a zene”…
    Üdv, Barátom.

  3. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    Szívhez szóló szonáta volt… csodálni való két ember sikeres választása, kitartó szerelme… Ölellek: Madárlány

Vélemény, hozzászólás?