Regio funesta*

apokalipszis_01

        haldoklik csakrája
küllői elpattannak sorra
        vonaglik ez a nép
        árja
feneklik meg a pusztán
        szerét vesztve
        tán eszét is
mint ejtett
isten nagy kegyéből
kiejtett
        hogy csipegetett valamikor
nagy kegyéből
tenyeréből
        segíts magadon
        suttog a hang
és teszi is mind
mint teszi
kendőzetlen gátlást űzve
        dögevő a kánya
elaltatták a harangokat
ám a tornyok kerepelnek
ha az idő vésszel terhes
kerepelnek
        böjt
        böjt
        nagy a böjt
tüskéken edződnek a nyelvek
és sújt majd kalapácsuk
ha idő rendeltetik
        minden akaratnak

        mint pöröly

* “gyász sújtotta föld” Claudianus V. századi római költő szavai

2009.03.17.

Kategóriák: Vers.

3 hozzászólás

  1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    “és teszi is mind”

    sajnos, ma is aktuális (sőt)…

    1. Lucskai Vincze Lucskai Vincze szerint:

      Kedves Tibor! Köszönöm a jelenlétedet! 😀

  2. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    Még mindig kedvenceim közé tartozik ez a versed (is), Vincze! nagyívű, merengetős. azokat a költeményeket szeretem, amiken gondolkodni lehet/Kell 🙂
    a középrész kerepelése különös módon visszhangzik bennem:
    “elaltatták a harangokat
    ám a tornyok kerepelnek
    ha az idő vésszel terhes
    kerepelnek
    böjt
    böjt
    nagy a böjt”

    baj
    baj
    nagy a baj

Vélemény, hozzászólás?