PATYOLATTISZTA

Szelíd szemedben megírt szenvedés:
Isten-hordozta kín az emberért.
Miatyánk, ki az egekben lakozol,
fiaddal miértünk kinek áldozol?

Iszapban a világ. Fetreng. Nevet.
S én, mint a partra tévedt hal, neved
tátogom: Uram, mondd, merre menjek,
hol nincs pokollátszata a mennynek?

Van, hogy a test jobban fáj, mint a bűn.
Ha átkarolsz, a sajgó vágy lehűl;
vigasszá ízesül számban a csend;
s a sötétben rend támad: fényes rend.

Van, hogy halni tudnék. Ha hozzám érsz,
képzelt sebemből kifordul a kés;
kezemből földre hull a panaszlista;
lelkem tiszta lesz: patyolattiszta.

  1. március 10.
Kategóriák: Vers.

2 hozzászólás

  1. Bátai Tibor szerint:

    (Itt is) ahogy mondod/írod, Anikó:
    “kezemből földre hull a panaszlista”.

  2. Vajdics Anikó szerint:

    Köszönöm, Tibor. Jó, hogy éppen ezt a sort emeled ki. Majdnem kihúztam, mert túl bagatellnek tartottam. Anikó

Vélemény, hozzászólás?