Itt éltem több mint ezer évet,
nevelt a fű, a fák, a föld,
mint aki régtől idetévedt
és minden őstől örökölt. Tovább →

délben karcsú árnyékot vetett testem
az aszfaltra haladásom egy kéziratban
javított hibához hasonlított Tovább →

Tovább →

Tovább →

ideje van a kövek szétszórásának
külön az erdőn túli éveké
s a hegyekhez simuló részeké
s bennem csak a csend marad Tovább →

“We’re all going to die;
it’s just a matter of time…” Tovább →

május gyengéd simogatása hozza közelebb
a várost magasabbnak tűnnek templomtornyai
háztetői fölött a meghittség párája lebeg amin
hajnalban meglepődik az ég Tovább →

Miért csupán a jaj,
miért csupán a nincs.
Tenger helyett, miért
sziklazátony? Tovább →

Tovább →