Rossz kedvem messze trappol,
ahogy megóvsz magamtól,
a szél is, mint a bánat,
torpanva les utánad. Tovább →

szabadabb lépésekkel
magabiztosan róni
kavicsos járdát Tovább →

rám zuhant ez a hajnal is a kék
a fekete a félálom spanyolfala
sejtjeim érzékelik Tovább →

árnyakkal alszik a hold
felhőágyát telesírja Tovább →

fekete gránitéjszaka. rajzolatán örökös készültségben egy álom:
talán lesz helyetted valaki, egy másik vakmerő, aki lerántja
a létminimumabroszt az asztalokról Tovább →

az utolsó ember teste
föld lesz vérkörei folyók
szemei csillagok Tovább →

Záporban nem látszik ha könnyezel
mondták, akik ma hallgatnak s a mélyben
civakodnak bogas juhargyökérben Tovább →

Napszítta arcán szélfútt vándorélet,
puhán villanó fekete haját
egy kendőnyi szivárvány fonja át Tovább →

“Hogy dübörgünk! – hallja
az egér hangját az elefánt,
ahogy a hídon mennek át.” Tovább →