Mint pillét lámpafény

Kukoricalevél elefántfülek
lobognak. Tócsák mindenütt.
Helyetted sír az ég. Haza.
Nem óv esernyő, viharkabát.
A csíkos ing ketrecén átfúj a szél.
Itt a betonút vége. Eső.
Latyakban érsz majd a házhoz,
mely mára kupacnyi sár csupán?
Lehet, de mint pillét lámpafény,
vonz a múlt. Meg fogsz pörzsölődni.
Tudod. Haza. Almák pirosa, letört
akácág szemaforja. Tilosat jelez.
Mégis. Már látod, kicsit más, de ép.
Füst. Lakját a házat. Lábat törölsz
egy fűcsomóban és bekopogsz.
Anyád helyett valaki átölel.
Otthon.

Kategóriák: Vers.

3 hozzászólás

  1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Léleknyi otthon.

    Megérintettek soraid itt is, Barátom.

  2. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    A rövid szavak, egyetlen mondat… mint ostorcsapás. Hazahajt, pedig tudom senki sem fog átölelni. Szívembe fájt ez a versed, Istvándorom. Viszem, hadd lobogtassa mások szívébe is a tavaszi szél. Ölellek: KedvesMarid

Vélemény, hozzászólás?