Lihogó

mert kialudtak akkor a fények

s lehulltak a hibiszkusz virágok
a kábult manézs héjában
mint sápadt fényszilánkok
sorra elalélnak
és látom a virrasztó légtornászt
fesztelen csontokkal
a háló felett feszül sápadt arca
egy ajzott zsinegen
ingatag karma
a lábak mint sárga csipeszek
remegnek
és a prédát leső éj
gondolat füstkarikákat ereget
s a karikadobó
én
az éjjel egy
ágaskodó árbocok
fűzik őket sorba
enyelgő gallérok hada
a rúd körül
és hallom a zsongást
mint csivitelő liget hangját hajnalhasadáskor
míg elnémul a világ
és egymásba roskadnak
hangtalan
a szavak
csak a rivalda marad
világtalan
és a tátongó súgólyuk

hányat üssön még a tornyok harangja

és érzem a fahéj illatát
a kihűlt szavak ravatalán
a gyászt
a nagy folyó ha bömbölve hömpölyög
nyelved mélyén
mit beszélsz
és beszélek én
óh fiam
hallod e még a csermelyt
csobogni a bércek alatt
és a lihogó tükrén látod e még
fodrozódni az éj egét
árnyait a vergődő szavaknak
a kirekesztetteké
és feledteké

öltözzek tán bohócnak
harlequin másnak
maszkos társnak
maskarásnak
hogy hallassam a jajt
én a bolond
vagy slammeljek
avatatlan
pion ne vedd zokon
ha nem középiskolás fokon
egy szlemtúr pince ablakán
besurranva eldobom magamat
szú rágta kaptafám
és koppintok egy performanszt
előadásnak is mondhatnám
de úgy snassz a performansz
mert unom már a lájkolatlan meddőséget
hiába a posztolás
ismerősnek
frendek ismerőseinek
kiknek ajkán magyar a szó
és viselt dolgaik
viseltesek
gesta hungaroring
de ha másé az ing
ne is vedd magadra
az ajtón ring a tábla
a performansz halasztva
no comment
rossz ómen

hányat üssön még a tornyok harangja

tegnap hamvazó szerdán
kuporogtam a dombtetőn
felettem nyikorogtak
a kevély széllapátok

s hamuval hintették fejemet

2015.06.24

Kategóriák: Vers.

7 hozzászólás

  1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    ÓRIÁSI!
    Most nem tudom részletezni, mert rohanásban vagyok, nem fenyegetésként mondom: még jövök, Vincze.

    1. Lucskai Vincze Lucskai Vincze szerint:

      Kedves Mária! Ide is elhozom Neked a facebook-os hozzászolásomat, mert megérdemled! 🙂

      Olyan vagy Te itt a magyar Honban és a Tóban, mint Gertrude Stein Párizsban: az “elveszett nemzedék” mentsvára! Köszönjük az istápolásodat 🙂

      1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

        Megtisztelő a párhuzam, Vincze, de én a táskáját sem vihetném Gertrud Stein-nek, bármennyire is szeretném, a tizedét sem tudom annak tenni, amit Ő tett… ölellek

  2. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Kimondtad azokat a vergődő szavakat — itt is, helyettük is, kedves Vincze.

  3. Lucskai Vincze Lucskai Vincze szerint:

    Tibor! Értő olvasatodat köszönöm!

  4. Avatar Mityka szerint:

    nehéz szépség
    nehéz szenvedély

  5. Lucskai Vincze Lucskai Vincze szerint:

    Kedves Mityka! Ez az irogatók sorsa, felvállalni az ilyen fajta nehézségeket! Köszönöm, hogy időztél versem társaságában! 🙂

Vélemény, hozzászólás?