fehérvári anzix

miután a férfi háromszor magáévá tette
megszólalt minden a halállal kezdődik
mondta és élvezetét lelte a szavakban
mert valóban halálos fáradtnak érezte magát
edzetlen volt a teste a kimerítő szerelmezésre

biztos volt abban ma a szokottnál lassabban
szentül le benne a nap gyerekes esetlenséggel
fészkelte be magát a kiskifli- nagykifli pózba
és hagyta hogy az elégedett hím keze
kedvére játszadozzon a mellbimbóival

értelmetlenség az idővel foglalkozni
néhány nap múlva úgyis begyógyulnak
a mikroszkopikus szakadások az izomrostokban
de ujjai őrzik a hervadhatatlan üzenetet
a másik borzongó bőrének braille-írásjeleit

*

pazar égi pajzs a hold
hangvilla búgása a csillagok zenéje
az éjszaka szemérmetlenül csibészes
a reggel tisztelettudóan bizonytalan
egy pad lábazatáról csúfolódón nyújtja
nyelvét a hitetlenkedőkre a halhatatlanság
vörössel festett szimbóluma

*

árvácskák tiktakolnak a virágórában
ki tudja hánykor és melyik zónába
hullottak mutatói így lett örökké tartó
minden pillanat amit az időtlenné vált
téren töltöttünk lassanként csordogáltál
át belőlem egy másik idősíkba
hogy a legszebb maradj

Kategóriák: Vers.

10 hozzászólás

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Drága Mitykám, “képzeli hát szertelen” 🙂 Ölellek: KalandozóMadárlány

  1. Kőhalmi Ildikó Kőhalmi Ildikó szerint:

    “értelmetlenség az idővel foglalkozni” – bizonyos szempontból igen. Bizonyos szempontból meg jó. És az is nyújt némi biztonságérzetet, hogy minden relatív.
    Legfontosabb a szabad átjárás az idősíkok között. Nagy baj nem történhet.

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      A legnagyobb biztonságérzetet a relativitás adja, meg a rés az idősíkok között 😀

  2. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Örökké tartó.
    Mert hervadhatatlan.
    Benned.

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Tartottam tőle, hogy sokan megrökönyödnek majd, amiért oly hosszú idő után ismét egy szexes verssel rukkoltam elő. de én nem vagyok prűd, a szerelemnek erről a részéről e is ugyanolyan természetességgel verselek, mint magáról a halhatatlan érzelemről. köszönöm, hogy nem hökkentél meg Te sem 🙂

  3. Nemeti Vas Katalin Nemeti Vas Katalin szerint:

    “pazar égi pajzs a hold
    hangvilla búgása a csillagok zenéje
    az éjszaka szemérmetlenül csibészes
    a reggel tisztelettudóan bizonytalan
    egy pad lábazatáról csúfolódón nyújtja
    nyelvét a hitetlenkedőkre a halhatatlanság
    vörössel festett szimbóluma”
    Ez egy komplett kép a képben, vers a versben, mégis szerves része. Nagyon tetszenek a hasonlataid. Nem mindennapiak az biztos:) Ölellek Madárkám

    1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

      Köszönöm, drága Vacskám, hogy ebből a versemből a lírai rész érintett meg… ami a képeket illeti, ismersz már, pazarLÓ vagyok 😀 ömp44444444444madarad

  4. Vajdics Anikó Vajdics Anikó szerint:

    Minden lehetséges egy másik idősíkban.

Vélemény, hozzászólás?