Évszakok a tanyán

TAVASZ

Az ereszen jég
csillan, de a fagy foga
már ritkulóban.

Rügy-gyöngyszemek. Zöld
nyakláncok az ágakon.
Bálba megy a táj.

Levélablakok.
Telet szellőztetnek a
fák. Méhzümmögés.

Szirmok csöppennek
a földre. Kertünk tarka
kötényben pózol.

NYÁR

Madárhang-állvány.
Lombkőművesek az eget
kékre vakolják.

Szekér alá bújt
árnyékból kivillanó
piros pulinyelv.

Tó. Hason fekszik,
így látszik a hátára
tetovált csónak.

Tarlóbetűs táj.
A csalódott nyár sárga
búcsúlevele.

ŐSZ

Tócsa-zsebtükör.
Almafa sárga lombját
fésüli a szél.

Az udvart őrző
akác vállán, elhagyott
fészkek rendjele.

Száraz avar ég.
Fecskék és gólyák helyett,
pernyemadarak.

Párás üvegen
léket dörzsölsz. Ablakon
ablak. Hiába.

TÉL

Barkácsol a szél.
Felleget gyalul. Puha
hóforgács hullik.

Udvarunkon egy
tócsával a fagy játszik
szembekötősdit.

Tar akác ágak
között, elakadt vérrög
a szarkafészek.

Szégyenlős tanyánk
a hóesés függönye
mögé rejtőzik.

Kategóriák: Vers.

3 hozzászólás

  1. Bátai Tibor szerint:

    Így — egybegyűjtve mind a négy évszakot — még plasztikusabb és szívközelibb, Barátom.

  2. Pethes Mária szerint:

    Ez valami káprázatos. Kár is egyik vagy másik költői/festői képet kiemelni, mert csal megbomlana az évszakok egysége.

Vélemény, hozzászólás?