Eső

várandós a tavasz
születőben a nyár
könnyes az ég szeme
esőre áll
fedél alá húzódnak
madarak angyalok
a vízfüggöny szétnyílik
olvadt üveggyöngy potyog
hajladozva hódolnak
szomjas levelek
áttetsző cseppekben
maga az élet pereg
megszelídült felhők elé
szivárványt festesz nekem
napfény csókol arcon
az örök szerelem

Kategóriák: Vers.

3 hozzászólás

  1. Pethes Mária szerint:

    Visszhangzik bennem. “örök szerelem”… ölellek
    énisénis

  2. Bátai Tibor szerint:

    örök…

    Ahogy Mari írta, visszhangzik bennem is.

  3. Mirage szerint:

    sziasztok! köszönöm szépen, h nálam jártatok.

Vélemény, hozzászólás?