Elvermelt fény

Kacskaringók, ezernyi hajtűkanyar, eltájolt térképek fejben és tenyérben.
Hallgatom, amin a mélyben
rekedt célok kopognak, reménykedek,
hogy lehet még, ha későn is. Talán,
de csak szívritmuszavar az, berobbantott
évek alatt, a test bal oldalán.Már
nem tudom, az elvermelt fény
mennyisége elegendő-e,
hogy bevilágítsa a hétköznapokat.
B
első lépteim levágják az útkanyarokat, így szabályozom céltudatossá magam,
talán gyorsabb folyású sorsot szeretnék,
hajózhatóbb jelent, kevesebb hordalékot.
Egyszer hátrahagyott fekete dobozaim
megtalálja valaki, forgatja, nézi, majd
beteszi a vitrinbe. A többi közé.
Hiába mondtam el.

 

Kategóriák: Vers.

2 hozzászólás

  1. Bátai Tibor szerint:

    “Már nem tudom, az elvermelt fény
    mennyisége elegendő-e, hogy bevilágítsa a hétköznapokat.”

    Arra mindenesetre elegendő, hogy sugározzon a versedből.

    (Nem vitrinbe való, Barátom.)

  2. Pethes Mária szerint:

    DrágaIstvándorom, neked és mindannyiunknak kívánok a Te szavaiddal “hajózhatóbb jelent, kevesebb hordalékot”. Ölellek: KedvesMarid

Vélemény, hozzászólás?