a farsang farkán
a jármokat ki faragja
s ki a jószág alatta
törve nyögve igába hajtva
csak köp egyet a balga
és vonszolja tovább zihálva
fekete jármát imádja
komiszak a morzsák
lőrék a kortyok
és sorra roskadnak az igék is
magukba
kitudja
lázárok a kapuban
lázálom
hideghívásra vár a fekélyes csoport
célkeresztben már
a piac rég feltárta
ábrahám öle
az igazak helye belőve
kába
mind belőve
játsszunk hát dúsgazdagolást
gaz tivornyát
hülyítést
cinikus tiprást
szófosást mesterfokon
s ha nem veszed zokon
urnájukba helyezheted
áldó
balfácán porhüvelyed
mivé leszel
ím porrá
hogy a farsang farkán
beszórhassák veled a golgotád
2009.02.09.
aztamindenit! remekbe szedett korkép!
“asztamindenit” ___ köszönöm szépen 🙂
Most is fontosnak érzem a vers születésének keltezését, kedves Vincze, de tartok tőle, hogy nem kevesek számára most is — legalább részben — aktuális….
Kedves Tibor! Hát igen, számomra nagyon fontos a vers születésének keltezése, és az élet már pedig ilyen ___ egyformának soha nem fogjuk látni a színek kavalkádját és soha nem fogjuk egyformán érzékelni a szürke ötven árnyalatát sem ___ Köszönöm , kedves Tibor a lankadatlan figyelmedet! 🙂
Csak ülök és nézek ki a fejemből, hogy ezt 2009-ben írtad, Vincze Barátom! Azóta sajnos csak rosszabb lett a helyzet.
“játsszunk hát dúsgazdagolást
gaz tivornyát
hülyítést
cinikus tiprást
szófosást mesterfokon”
Barátsággal: Hontalan
Kedves Józsi! Örömmel látlak soraim társaságában!